Legfontosabb fogalmak

A magas szintű paleolit táplálkozás megvalósításához ezen az oldalon olvashat a legfontosabb fogalmakról, amely segíti a pontos értelmezésüket.

Paleolit - őskőkorszakból származó

Paleolitikum - régi kőkorszak, őskőkor, pattintottkő-korszak, 2,4 millió évvel ezelőtt kezdődött és 11.500 évvel ezelőtt ért véget.

Metabolikus szindróma – A fejlett világ lakosságának egynegyede metabolikus szindrómában szenved. Jellemzi az elhízás, a cukorbetegség, magas vérnyomás, vérzsír eltérések, szív- és érrendszeri betegség, emelkedett CRP szint.

Szívinfarktus - Acut Myoacardialis Infarctus. A szívizom vérellátási zavara következtében kialakult szívizomelhalást nevezzük. A szívizmot ellátó koszorúerek elzáródásának következtében alakul ki.

Hirtelen szívhalál – A hirtelen szívhalál váratlanul bekövetkező halálok, amelyet a szív elektromos zavara, legtöbbször kamrafibrilláció (a szív egyenletes pumpafunkciója helyett kialakult szívizom-remegés, amely a vérkeringés azonnali megállását okozza) vált ki.

Glutén - a gabonákban (búza, rozs, árpa és zab) található fehérje, amely a gluténérzékenység, cöliákia vagy hétköznapi nyelven lisztérzékenység kiváltója.

Glikémiás index (GI) – A táplálék vércukorszint-emelő képességét jellemzi. A glikémiás index azt jelenti, hogy a felszívódáskor milyen mértékben növeli meg az adott táplálék a vérben a vércukor és az inzulin szintet.

Glikémiás telítettség (GL) - Azt mutatja, hogy az adott táplálék elfogyasztása mekkora összcukor terhelést jelent a szervezetnek., mennyire lesz tartós a vércukor és inzulin szint emelkedése.

Fruktóz – gyümölcscukor. Ugyan nem emeli az inzulinszintet, mert a sejtekbe más úton jut be, mit a hagyományos cukor, mégis tartósan fogyasztva inzulinrezisztenciát (az inzulin hatásának csökkenését) okozza, ezért rendszeres fogyasztása nem javasolt.

Hüvelyesek – bab (szója és egyéb babfélék), lencse, borsó, sárgaborsó: lektint tartalmaznak.

Lektin – egy fehérje, amely az összes gabonafélében és a hüvelyesekben is megtalálható. Különösen nagy mennyiségben van a teljes kiőrlésű gabonákban. Azért nagyon káros a lektin tartalmú ételek fogyasztása, mert a lektin áteresztővé teszi a bélfalat. Ezáltal olyan anyagok (más fehérjék) jutnak át a bélfalon a vérbe, amely az immunrendszert megzavarják, kóros immunológiai folyamatokat indítanak el., ezáltal autoimmun betegséget okozva.

Finomított szénhidrátok – gabonafélék, burgonya, cukor

Természetes szénhidrátok – a gyümölcsökben és zöldségekben található szénhidrátok

Paleo-szénhidrátok (Robert Crayhon) – zöldségek, gyümölcsök, gumók tartalmazzák

Neo-szénhidrátok (Robert Crayhon) - a gabonákból, burgonyából, hüvelyesekből felvehető szénhidrátok és a cukor.

Policisztás ovárium szindróma (PCOS) - a petefészkek kóros elváltozása, amikor ultrahanggal sok-sok cisztát látunk, amelyek az elmaradt tüszőérés és kilökődésből megmaradt petesejtekből képződtek.

Transzzsírok – a különböző növényi olajak hidrogénezésével keletkeznek. A sütésre főzésre szánt olajokban és a margarinokban általában nagy mennyiségben fordulnak elő. A szervezetünk ezeket nem tudja lebontani. A transzzsírok fokozzák a gyulladást. A hidrogénezett olajok és a margarin fogyasztása ezért nem javasolt.

Cöliakia – coeliakia, lisztérzékenység, vagy glutén érzékenység az ételérzékenységek közé tartozik, tehát nem ételallergia! Kiváltásáért a gabonákban (búza, rozs, árpa és zab) található fehérje, a glutén a felelős. Az immunrendszer kóros reakciója (autoimmun folyamat) miatt a gluténnal szemben ellenanyagok képződnek, amelyek ellenanyagok a saját szervezetet is károsítják. Az érzékenységi hajlam öröklődik (HLA-DQ2, -DQ8). Bármely életkorban előfordulhat, tünetei rendkívül változatosak lehetnek.

HLA-DQ – A fehérvérsejtek felszínén található fehérjék, amelyek az immunrendszer működését befolyásolják. Ezeket a fehérjéket humán leukocita antigéneknek, HLA-nak nevezzük. HLA-nak 9 fajtája van, a HLA-DQ2 és HLA-DQ8 előfordulása hajlamosít a gluténérzékenységre.

Autoimmunitás – A kóros immunműködés során a szervezet saját anyagait tévesen idegennek tekinti, ellenük különböző reakciókkal válaszol. Sokszor a táplálékból bejutott idegen fehérjék pl. egyes tejfehérjék, vagy a glutén ellen az immunrendszer védekezni kezd, és ha ezek az idegen fehérjék nagyon hasonlítanak a szervezet saját fehérjéihez, akkor az aktiválódott immunrendszer a saját testfehérjéi/szövetei ellen is fordul. Ekkor jön létre az autoimmun betegség.

Lowcarb diéta - Sok fehérjét és sok zsírt, és nagyon kevés szénhidrátot tartalmazó étrend

Ketogén diéta – a ketogén diéta lényege, hogy az étrendből kivesznek minden szénhidrátot és azt fehérjével és zsírral helyettesítik. Évtizedek óta ismert alkalmazása az epilepsziában. Lényegében ez is egyfajta lowcarb diéta.

Autisták diétája – feltételezik, hogy az autisták egy részénél (hasonlóan a skizofréneknél is) a tej kazeinjéből (BMC7) és a gluténből keletkező anyagok tüneteket idéznek elő, mert a kazein- és gluténmentes diétára az autisták akár 80%-ban, a skizofrének 40%-ában javulnak a tünetek néhány hónap alatt.

Atkins diéta – kevésbé megszorító, mint a ketogén diéta.

Laktózintolerancia – tejcukor-érzékenység, a szervezet nem tudja megfelelően lebontani a tejben található tejcukrot (laktózt), amely tüneteket, panaszokat okoz. Őseink, hasonlóan, mint a többi emlősállat, csak a szopási időszakban rendelkezik elegendő tejcukor bontó enzimmel, ezek mennyisége az életkor előrehaladtával folyamatosan csökken, felnőttkorra lényegében inaktiválódik.

Kazein – tejben található fehérje. A béta-kazeinnek két formája ismert A1 és A2. Az A1-ből a szervezetben kerülve emésztés során bétakazomorfin-7 (BMC7) keletkezik, amely immunológiailag aktív vegyület, autoimmun betegségek kialakításában szerepelhet. A kazein felelős leggyakrabban a gyermekeknél az egyik leggyakoribb ételallergiáért, a tejallergiáért.

Tejallergia – tehéntej-allergia. A szervezet a tehéntejben található fehérjéket (pl. kazein) idegenként (allergénként) ismeri fel, ezért kóros, allergiás reakció alakul ki. A tejallergia nem tévesztendő össze a tejcukor érzékenységgel!

Inzulinszerű Növekedési hormon (IGF) – Több altípusa van, az IGF-1 –et kiemelve, fontos tudni, hogy a tejben lévő IGF-1 a pasztőrözéssel megmarad. Az IGF-1 serkenti a sejtosztódást, és növekedést, ezáltal a daganatos sejteket is serkenti.

Homeosztázis – a szervezet saját szabályozó rendszerével megőrzi állandóságát. Például állandó testhőmérséklet, sav-bázis egyensúly, vércukorszint, vérkoleszterin szint. Ha növeljük a koleszterin bevitelt a táplálékban, akkor a szervezetünk kevesebb koleszterint termel és csökkenti a felszívódásukat a bélből. Ha csökkentjük a koleszterin bevitelt (koleszterinszegény étrend) akkor a szervezet az állandóságra törekedve egyre több koleszterint termel és juttat a vérbe, illetve több koleszterint hasznosít a táplálékból.

Természeti népek – Azok az embercsoportok, akik még nem tértek át az un. nyugati típusi, civilizált, vagy modern életstílusra. Ilyenek az inuitok, pápuák, vagy pl. a pima indiánok.

A természeti népek paleolit táplálkozása - 60-70%-ban fehérjét és zsírt tartalmaz, és 30-40 %-ban természetes szénhidrátot (zöldségből és gyümölcsből).

C-reaktív fehérje (CRP) – A májban termelődik, a szervezetben zajló gyulladásos folyamatok erősségére utal. Az érfalak meszesedésének jelzői, és okozói is egyben. Gyulladásos fehérjék, amelyek előrejelzik a szívbetegségnek, infarktusnak, hirtelen szívhalálnak a kockázatát. Az inzulin hatását csökkentik, ezért elhízást okoznak. A transzzsírok és az omega-6 fokozza a termelését.

Hidrogénezett olajok – a növényi olajok hidrogénezéssel nem avasodnak, sütésállóbbak, kiemelik az ételek ízét. Ha nagyon erősen hidrogénezik az olaj molekuláit, margarin keletkezik.

Omega-3 – (alfa-linolénsav= ALA), a szervezetünk nem tudja előállítani, ezért csak a táplálékkal tudjuk felvenni. Leginkább a halakból és egyéb víziállatokból tudjuk felvenni. Bár növényekben is megtalálható (pl. lenmagolaj), de onnan nagyon kevés mennyiséget tudunk hasznosítani.

Omega-6 – (linolsav (LA), a nyugati étrenddel rengeteg omega-6-ot fogyasztunk, pedig csak nagyon kis mennyiségre lenne szükségünk. Káros hatásai: a gyulladás fokozása, szívritmuszavar és a hirtelen szívhalál kockázatának növelése, vérrögképződés fokozása.

Omega-3 és Omega-6 arány – Törekedni kell a minél több omega-3, és kevés omega-6 táplálékainkkal történő bevitelére. Legjobb omega-3 forrás a víziállatok (halak, rákok, kagylók). A lenmag alig hasznosul, ezért nem ér sokat. A legtöbb omega-6 a sütéshez-főzéshez használt olajakban van, ezért érdemes odafigyelni, hogy milyen olajat használunk ételeink elkészítésekor. A kiválasztásnál legfontosabb szempont, hogy ne legyen hidrogénezett (transzzsír!). Az omega-6 és omega-3 aránya a különböző olajokban; repceolaj 2:1, olíva olaj 13:1, a napraforgó olaj szinte csak omega-6-ot tartalmaz.